A Lengyel Közgazdasági Intézet (PIE) frissen megjelent „A nagy bővítés. Közép-Európa 20 éves uniós tagsága” c. jelentése kiszámolta: Az uniós tagságnak köszönhetően Lengyelországban az egy főre jutó GDP közel 40 százalékkal lett magasabb. Magyarország esetében ez az arány 27%.
20 évvel ezelőtt tíz ország csatlakozott az Európai Unióhoz. A közép-európai országok az európai alapok kedvezményezettjei, összesen 355 milliárd eurót kaptak idáig. A Lengyel Gazdasági Intézet elemzése szerint régiónk nyolc országának egy főre jutó GDP-je min. 27 százalékkal magasabb, mint a csatlakozás nélkül lett volna. Lengyelország esetében ez az arány 40 százalék.
A legnagyobb előnyöket azonban nem a források, hanem elsősorban az egységes piac hozta: a közvetlen külföldi befektetések beáramlása, amelyek kumulált értéke 21-szeresére nőtt, valamint a globális ellátási láncokba való integráció. A -szolgáltatások által létrehozott hozzáadott érték 2008 és 2021 között megduplázódott. A régiónak a jelentés megállapításai szerint tovább kell folytatnia a felzárkózást, elsősorban az innováció fokozása, valamint az életminőség és az oktatás javítása terén.
A Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia (EU-8) egy főre jutó reál-GDP-je vásárlóerő-paritáson (PPP) 27 százalékkal magasabb, mintha a közép-európai országok nem csatlakoztak volna az EU-hoz, és a kontrafaktuális forgatókönyv szerint fejlődtek volna. Bár a 2008-as pénzügyi válsághoz kapcsolódóan a növekedési rátákban csökkenés volt érzékelhető, 2014-től kezdve. Az EU-8-ak magasabb növekedési rátákat értek el, mint amire az uniós tagság nélkül képesek lettek volna. A közép-európai országok közül 2004 és 2022 között Lengyelország, Szlovákia és Litvánia volt a növekedési éllovas. A 2004-ben csatlakozott nyolc ország részesedése az EU gazdaságában 6 százalékról 8,5 százalékra nőtt. Lengyelország és Litvánia ebben az időszakban növelte az ipari termelésben megtermelt értéket, míg az EU-ban 2004 és 2022 között több mint 1 százalékpontos csökkenés következett be.
"Az egyik legjelentősebb tényező, amely befolyásolta régiónk gazdasági fejlődését, Közép-Európának az uniós ellátási láncokba való integrációja volt. Ez külföldi befektetések beáramlását hozta magával, az áruexport értékének ötszörös növekedéséhez vezetett, és növelte annak fejlettségi szintjét. Az uniós integráció Közép-Európát exportközpontként hozta létre. Bár a termékek és szolgáltatások többségét az EU-ba szállították, a hozzáadott érték közel fele végül - a közvetett exportnak is köszönhetően - a világ piacaira került" - jegyzi meg Marek Wąsiński, a PIE világgazdasági csoportjának vezetője.
A gazdasági előnyök mellett az EU bővítése társadalmi sikereket is hozott az új tagok számára. A régió mind a nyolc országában jelentősen emelkedtek az életminőséget mérő mutatók. Ezek közé tartozik a várható élettartam, az iskolai végzettség és az egy főre jutó jövedelem szintje. Jelenleg Szlovénia rendelkezik a legmagasabb HDI-vel (23. a világon), Magyarország pedig a legalacsonyabbal (46.). Lengyelország HDI-értéke 0,875, amivel a 34. helyen áll a vizsgált 191 ország közül.
Emellett a nyolc vizsgált tagállamból ötben a szegénységi kockázat az uniós átlag alá csökkent, és Magyarország és Szlovénia kivételével mindenhol csökkent a korrupció megítélése. A vidéki területeken az életszínvonal is javult. Az életszínvonal jelentős javulása ellenére a közép-európai régió még mindig lemaradásban van az egészségügyi ellátásba vagy a kutatás-fejlesztésbe történő beruházások terén. Bár az egyetemi diplomával rendelkezők aránya nőtt, a műszaki területeken még mindig kevesebb a diplomás.
A közép-európai régió országai 2008 és 2021 között majdnem megduplázták az informatikai-telekommunikációs-szolgáltatási ágazatban előállított hozzáadott értéket, 24,4 milliárd euróról 45,1 milliárd euróra. A teljes GDP-hez viszonyítva az ezen szolgáltatások aránya az egész EU-ban 3,4 százalékról 4,1 százalékra nőtt.
"Az informatikai szolgáltatási ágazat hozzáadott értéke az elmúlt 20 évben megduplázódott. Ma az EU-8 országok közül Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban a legnagyobb az ágazat, és együttesen a teljes hozzáadott érték közel kétharmadát adják. Mégis, az IKT-szakemberek aránya az összes alkalmazott között alacsonyabb az uniós átlagnál, Észtország kivételével. Ez az IKT-ágazat alacsonyabb fejlettségi szintjét, a más ágazatokban is elégtelen számú szakembert, ugyanakkor jelentős digitális fejlődési potenciált is jelez. E lemaradás behozása jelentős kihívást jelent az EU-8 számára." – nyilatkozta Ignacy Swiecicki, a PIE digitális gazdasággal foglalkozó csoportjának vezetője.
Boritókép: Wikimedia Commons