A világszerte egyedülállóan tartós magyar-lengyel barátság története nem csak szeretetteljes gesztusok és dicsőséges pillanatok krónikája. Természetes módon akadtak olyan konfliktusok is, amikor a két nép egymáshoz való viszonya igencsak elmérgesedett és a köztük kialakult ellentétek fegyveres összetűzésekhez vezettek.

​​​​​​​Alig múlt el néhány nap azóta, hogy bejelentették, bőséges uránkészleteket találtak a föld alatt a Szentkereszt-hegységben, máris újabb szenzációs felfedezést tettek ugyanitt: egy titokzatos remete elásott aranyaira bukkantak.  

Ismét előkerült a hipotézis, amely szerint Kolombusz valójában nem olasz, spanyol, vagy éppen zsidó gyökerekkel rendelkezett, hanem éppen lengyel volt, nem is akárki, hanem király sarj. Cikkünkben annak járunk utána, mi (lehet) igaz a történetből...

Pontosan harminchárom évvel ezelőtt - 1991. február 15-én - írta alá Visegrádon a lengyel és a csehszlovák elnök, valamint a magyar miniszterelnök a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság együttműködéséről az európai integráció megvalósítása érdekében szóló nyilatkozatot. A visegrádi csoport nemcsak a regionális együttműködés fejlesztését, hanem az Európai Unióba és a NATO-ba való integrációt is segítette.

A włocławeki Piwna utcai kikötő medrének kotrása során elképesztő leletre bukkantak: egy 9. századból származó fegyvert hoztak fel a Visztula iszapjából, amely valószínűleg egy vikingé volt.

1163 kiadvány, 1015 kommentár, 44 policy paper, 23 monográfia, 20 évkönyv-füzet - ez csak néhány szám a Lublini Közép-Európa Intézet ötéves munkásságát jelképező számok közül. Az egyik legjobb régióval foglalkozó műhely Lengyelországban többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziójával, valamint az Európai Unió tervezett nyugat-balkáni bővítésével, a NATO bővítésével, a visegrádi országok problémáival, a fehéroroszországi helyzettel és az energiapolitikával foglalkozott.

Budapesten elkezdődött a Felczak Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Hankiss Ágnes Intézet által közösen szervezett tudományos konferencia, amely Továbbélő hálózatok c. Varsóban zajlott tudományos találkozó folytatása.

A Lengyel Köztársaság Nagykövetsége és a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete tisztelettel meghívja önt A volt keleti blokk országainak emlékezetpolitikája Lengyelország és Magyarország példáján című vitára, amely a Történelem Megálló program magyarországi megnyitójának része.

​​​​​​​Október 23-án lesz 30 esztendeje, hogy Wacław Felczak, a XX. századi lengyel–magyar kapcsolatok legendás alakja elhunyt, ez alkalomból rendezett a nevét viselő Alapítvány konferenciát az ELTE Eötvös Collegiumában.

Toruń (vagy magyarosan: Toronya) nem tartozik a magyar vonatkozásokban bővelkedő lengyel települések közé. Ennek ellenére a Magyarország határaitól igencsak messze fekvő városban is akad néhány olyan emlék, mely kapcsolódik a magyar történelem egy-egy eseményéhez, személyéhez, tárgyi emlékéhez.

Pontosan  84 évvel ezelőtt az akkori Magyar Királyság hatóságai határozottan megtagadták a náci hadosztályok átvonulását a területén, amelyek dél felől támadták volna meg Lengyelországot, valamint megnyitották a magyar határt a lengyelek előtt. Az évforduló alkalmából katonai tiszteletadás mellett kozsorúzták meg Henryk Sławik és idősebb Antall József varsói emlékművét Varsóban.

​​​​​​​Belarusz, lengyel és magyar felek vitatták meg a kérdést a Karpaczi Gazdasági Fórumon: idővel visszatérhetnek-e az autokrata rezsimek vagy eléggé erős és ellenálló az európai demokrácia?